Mi történt 1956. november 4-én?
1956. november 4-én szovjet támadás döntötte meg Nagy Imre kormányát. Rádiószózat, Kádár bejelentése, budapesti harcok és menedék a jugoszláv követségen.
-
-
Hogyan ünnepelték a karácsonyt régen Magyarországon?
Régen a böjt, a közös asztal és a házról házra járó köszöntők adták a karácsony rendjét. A feldíszített fa csak a 19–20. században terjedt el.
-
1956-os menekültek: hogyan jutottak át Ausztriába?
1956–57-ben közel 200 ezer magyar menekült el, többségük Ausztrián át. Az útvonalak, az andaui híd, a táborok, és hová jutottak tovább.
-
Privatizáció Magyarországon: hogyan került magánkézbe az állami vagyon a rendszerváltás után?
1990-ben egy magyar gyár igazgatójának egészen más kérdésekre kellett választ találnia, mint néhány évvel korábban. Ki veszi meg az üzem termékeit, ha a régi keleti megrendelők eltűnnek? Honnan lesz pénz új gépekre? És kié legyen a vállalat, amely évtizedeken át állami tulajdonban működött? A rendszerváltás idején Magyarországon nemcsak a politikai rendszer alakult át. Üzletek, gyárak,…
-
A taxisblokád története
1990. október 25-én este a budapesti taxisok még nem tudhatták, hogy néhány órán belül megbénítják a fővárost, másnapra pedig az ország jelentős részét. A közvetlen kiváltó ok egy hirtelen bejelentett, 65 százalékos üzemanyagár-emelés volt. A benzin ára éjféltől literenként 56 forintra nőtt, ami a személy- és árufuvarozók számára nem egyszerű drágulást, hanem megélhetési fenyegetést jelentett….
-
Fekete vonat: mit jelentett az ingázás a szocialista Magyarországon?
A „fekete vonat” kifejezés a Kádár-kor egyik legsűrűbb társadalmi jelképe lett. Nem pusztán egy vasúti szerelvényt jelentett, hanem egész életformát: több száz kilométeres utazást, munkásszállót, hétvégi hazatérést, falusi családot, városi építkezést, fáradtságot, szégyent, reményt és kényszerű alkalmazkodást. A köztudatban a fekete vonat leginkább a Szabolcs-Szatmár megyéből Budapestre és más ipari központokba járó munkásokhoz kapcsolódik. A…
-
Trabanton innen, Ladán túl: milyen volt autót venni a szocializmusban?
A Kádár-kor autóvásárlása egészen más világ volt, mint a mai szalonok, konfigurátorok és azonnal elvihető készletes autók kora. Aki személyautót szeretett volna, nem egyszerűen besétált egy kereskedésbe, kiválasztotta a színt, extrát és motort, majd alkudott az árból. A legtöbbször először feliratkozott, befizetett, kapott egy sorszámot, majd várt. Néha éveket. Az autó a szocializmusban nem pusztán…
-
Panelélet a Kádár-korban: hogyan éltek az emberek az új lakótelepeken?
A Kádár-kor lakótelepeiről ma két nagyon különböző emlékkép él egymás mellett. Az egyikben szürke panelházak sorakoznak, vékony falakkal, egyforma lépcsőházakkal, zajos liftekkel és beton közökkel. A másikban frissen átadott, fürdőszobás, távfűtéses lakások, biztonságos játszóterek, közértek, óvodák, iskolák és olyan gyerekkor jelenik meg, amikor a lakótelep egész udvara közös térnek számított. Mindkét képben van igazság. A…
-
19. század | 20. szàzad | 21. század | Magyarország és a Kárpát-medence | Történelmi helyek és régészet
Az OPNI története: mi történt Lipótmező falai között?
Budapest II. kerületében, a Hűvösvölgyi út fölött ma is ott áll egy hatalmas, sárgás homlokzatú épületkomplexum, amelyet a köznyelv egyszerűen csak Lipótként vagy OPNI-ként emleget. Aki kívülről látja a hosszú szárnyakat, a díszes középrizalitot, a parkot és a romló állapotú műemléki részleteket, nehezen tudja eldönteni, hogy egy elhagyott kastély, egy kórház vagy egy városnyi múlt…
-
Hogyan vált Árpád vezér a honfoglalás központi alakjává?
Árpád vezér neve ma szinte elválaszthatatlan a honfoglalástól. Ha a magyarok Kárpát-medencébe érkezéséről beszélünk, a legtöbb ember előtt egy határozott vezér képe jelenik meg: ő vezeti a törzseket, ő foglalja el az új hazát, és tőle indul az a dinasztia, amelyből később Szent István és az Árpád-házi királyok származnak. A történész számára azonban Árpád alakja…
