1922. november 26-án Howard Carter egy kis nyílást készített a Királyok Völgyében talált lezárt ajtón. Gyertyát tartott a réshez, és megvárta, amíg a kiáramló forró levegő megnyugszik. Lord Carnarvon türelmetlenül megkérdezte, lát-e valamit. Carter későbbi visszaemlékezése szerint csak ennyit felelt: „Igen, csodálatos dolgokat.” A gyertya fényében aranyozott ágyak, ládák, szobrok, szekerek és különös állatalakok rajzolódtak…
A világ egyik legismertebb történelmi arcát valójában nem ismerjük biztosan. Filmekben Kleopátra rendszerint tökéletes szépségként jelenik meg: fekete haj, hangsúlyos szemfesték, arany ékszerek és olyan vonzerő, amely állítólag térdre kényszerítette Róma két legerősebb férfiját. A fennmaradt ókori ábrázolások ennél jóval bizonytalanabb képet adnak. A pénzérmék határozott profilt, erős orrot, kiemelkedő állat és uralkodói diadémot mutatnak….
Árpád vezér neve ma szinte elválaszthatatlan a honfoglalástól. Ha a magyarok Kárpát-medencébe érkezéséről beszélünk, a legtöbb ember előtt egy határozott vezér képe jelenik meg: ő vezeti a törzseket, ő foglalja el az új hazát, és tőle indul az a dinasztia, amelyből később Szent István és az Árpád-házi királyok származnak. A történész számára azonban Árpád alakja…
1933. január 30-án este fáklyás náci menet vonult át Berlin központján. Adolf Hitler néhány órával korábban tette le a kancellári esküt, hívei pedig úgy ünnepeltek, mintha már megszerezték volna a teljes államhatalmat. Valójában a náci pártnak csak három minisztere ült az új kormányban, Hitler nem rendelkezett parlamenti többséggel, és az idős Paul von Hindenburg köztársasági…
Hajnalban még köd ülhetett a Duna fölött, amikor a budai királyi palota már ébredezett. A konyhákban tüzet raktak, a lovászok ellátták a hátasokat, a kápolna szolgái előkészítették a reggeli szertartást, az írnokok pedig pergameneket, leveleket és pecséteket rendeztek a napi ügyintézéshez. Mire Mátyás király felöltözött és megjelent szűkebb kísérete előtt, emberek százai dolgozhattak azon, hogy…
1953. november 25-én az angol közönség nemcsak a magyar támadók mozgásán lepődött meg. Amikor az angolok hosszú labdával próbáltak a magyar védelem mögé kerülni, Grosics Gyula nem mindig várta meg, hogy a támadó elérje a tizenhatost. Kifutott a kapujából, megelőzte a csatárt, majd lábbal vagy gyors kidobással már indította is a következő magyar támadást. A…
1953. november 25-én alig telt el egy perc a Wembley Stadionban rendezett Anglia–Magyarország mérkőzésből, amikor Hidegkuti Nándor visszalépett a középpálya irányába, labdát kapott, egy hirtelen testcsellel helyet teremtett magának, majd a kapuba lőtt. Az angol védők még szinte fel sem vették a mérkőzés ritmusát, Magyarország már vezetett. A gól nem csupán egy gyors magyar támadás…
1960. május 18-án több mint százhuszonhétezer néző töltötte meg a glasgow-i Hampden Park lelátóit. Az Eintracht Frankfurt megszerezte a vezetést a Real Madrid ellen, ám a spanyol csapat hamarosan megfordította a mérkőzést. A félidő hajrájában egy alacsony, zömök magyar támadó a bal oldalról megszerezte a labdát, majd ballal a felső sarokba lőtt. Puskás Ferenc később…
1954 nyarán a svájci világbajnokságon volt egy csatár, aki szinte minden meccsen ugyanazt tette az ellenfelekkel: előbb elszakadt a védőjétől, aztán a levegőben magasabbra emelkedett, végül a kapuba fejelt. A neve Sándor Kocsis volt, és annyira uralta a beadásokból és felívelésekből kialakuló helyzeteket, hogy a világ futballsajtója külön jelenségként kezdett beszélni róla. Az 1954-es világbajnokságon…
1953. november 25-én több mint százezer néző várta a Wembley Stadionban, hogy az angol válogatott ismét bebizonyítsa: hazai pályán legyőzhetetlen. Negyvenöt másodperc sem telt el, amikor Hidegkuti Nándor a kapuba bombázta a labdát. A mérkőzés végén az eredményjelző 6:3-at mutatott Magyarország javára. A londoni győzelem nem egyetlen zseni műve volt. Puskás Ferenc bal lába, Bozsik…