1949 szeptemberében a budapesti Népbíróság tárgyalótermében Rajk László korábbi külügyminiszter már nem azért ült a vádlottak padján, hogy kiderüljön, valóban elkövette-e azt, amivel vádolják. A legfontosabb kérdéseket jóval a tárgyalás előtt eldöntötték. A vallomásokat kihallgatások során alakították ki, a vádirat politikai megrendelésre készült, az ítélet iránya pedig felülről érkezett. A nyilvános tárgyalás valójában csak az…
A mai Óbuda helyén a Kr. u. 2–3. század fordulóján nem néhány kőház és egy magányos római tábor állt. A Duna nyugati partján utak, vízvezetékek, fürdők, műhelyek, piacok, szentélyek, katonai épületek és lakónegyedek hosszú sora húzódott. A folyón hajók érkeztek, a főutakon szekerek zörögtek, a közfürdőkben katonák és polgárok beszélgettek, az amfiteátrumokban pedig több ezer…
A magyar várakról sokaknak ugyanaz a kép jut eszébe: meredek hegytetőn álló kőfalak, felvonóhíd, magas tornyok és páncélos katonák. A valóságban azonban nem létezett egyetlen, minden korszakra érvényes „magyar vártípus”. Másként nézett ki egy korai ispáni földvár, egy 13. századi főúri hegyi vár, egy Anjou-kori királyi rezidencia és egy 16. századi, ágyúk ellen megerősített végvár….
Hajnalban még köd ülhetett a Duna fölött, amikor a budai királyi palota már ébredezett. A konyhákban tüzet raktak, a lovászok ellátták a hátasokat, a kápolna szolgái előkészítették a reggeli szertartást, az írnokok pedig pergameneket, leveleket és pecséteket rendeztek a napi ügyintézéshez. Mire Mátyás király felöltözött és megjelent szűkebb kísérete előtt, emberek százai dolgozhattak azon, hogy…
1953. november 25-én az angol közönség nemcsak a magyar támadók mozgásán lepődött meg. Amikor az angolok hosszú labdával próbáltak a magyar védelem mögé kerülni, Grosics Gyula nem mindig várta meg, hogy a támadó elérje a tizenhatost. Kifutott a kapujából, megelőzte a csatárt, majd lábbal vagy gyors kidobással már indította is a következő magyar támadást. A…
1526. augusztus 29-én délután a magyar nehézlovasság rohama megingatta az oszmán sereg első vonalát. A lovasok áttörték a ruméliai csapatok egy részét, elérték az ágyúk környékét, sőt néhányan az oszmán táborig is eljutottak. Egy rövid ideig úgy tűnhetett, hogy a merész támadás működik. Néhány órával később azonban a magyar hadsereg már szétszakadva, bekerítve vagy a…
Egy középkori budai polgár háza alatt akár három egymás alatti világ is húzódhatott. A lakószint alatt boltíves pince, az alatt sziklába mélyített járat, mellette pedig olyan kút vagy vízgyűjtő akna lehetett, amelynek felszíni nyílása már az utcára esett. Odalent hordókban bort, zsákokban élelmet és értékes árut tartottak. Ostrom idején ugyanaz a nyirkos helyiség menedékhellyé válhatott,…
1953. november 25-én alig telt el egy perc a Wembley Stadionban rendezett Anglia–Magyarország mérkőzésből, amikor Hidegkuti Nándor visszalépett a középpálya irányába, labdát kapott, egy hirtelen testcsellel helyet teremtett magának, majd a kapuba lőtt. Az angol védők még szinte fel sem vették a mérkőzés ritmusát, Magyarország már vezetett. A gól nem csupán egy gyors magyar támadás…
1956. október 23-án délután még szinte senki sem érkezett fegyverrel a budapesti tüntetésre. Egyetemisták, munkások és értelmiségiek vonultak az utcákon, nem előre megszervezett katonai alakulatok. Estére azonban a Magyar Rádió környékén eldördültek az első lövések, és teherautók indultak a főváros laktanyái, rendőrkapitányságai és fegyverraktárai felé. Néhány órával később már puskák, géppisztolyok és kézigránátok jelentek meg…
1960. május 18-án több mint százhuszonhétezer néző töltötte meg a glasgow-i Hampden Park lelátóit. Az Eintracht Frankfurt megszerezte a vezetést a Real Madrid ellen, ám a spanyol csapat hamarosan megfordította a mérkőzést. A félidő hajrájában egy alacsony, zömök magyar támadó a bal oldalról megszerezte a labdát, majd ballal a felső sarokba lőtt. Puskás Ferenc később…