A magyar várakról sokaknak ugyanaz a kép jut eszébe: meredek hegytetőn álló kőfalak, felvonóhíd, magas tornyok és páncélos katonák. A valóságban azonban nem létezett egyetlen, minden korszakra érvényes „magyar vártípus”. Másként nézett ki egy korai ispáni földvár, egy 13. századi főúri hegyi vár, egy Anjou-kori királyi rezidencia és egy 16. századi, ágyúk ellen megerősített végvár….
1526. augusztus 29-én délután a magyar nehézlovasság rohama megingatta az oszmán sereg első vonalát. A lovasok áttörték a ruméliai csapatok egy részét, elérték az ágyúk környékét, sőt néhányan az oszmán táborig is eljutottak. Egy rövid ideig úgy tűnhetett, hogy a merész támadás működik. Néhány órával később azonban a magyar hadsereg már szétszakadva, bekerítve vagy a…
1944. június 6-án éjfél után néhány perccel három brit vitorlázógép csúszott le a normandiai sötétségben, és alig néhány tucat méterre állt meg a Caen-csatorna egyik hídjától. A katonák perceken belül támadásba lendültek. Közben az angliai repülőterekről ejtőernyősöket szállító gépek emelkedtek fel, a La Manche csatornán pedig több ezer hajó és partraszálló jármű közeledett Franciaország felé….
1552 őszén az Oszmán Birodalom egyik nagy serege érkezett Eger alá, a várban pedig nagyjából kétezer körüli védő és a menedéket kereső civilek szorultak össze. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy ilyen erőviszonyok mellett az ostromnak gyorsan el kellett volna dőlnie. Mégsem így történt. Eger ostroma azért tartott ilyen sokáig, mert a túlerő önmagában nem volt elég…