Hogyan ünnepelték a karácsonyt régen Magyarországon?
Régen a böjt, a közös asztal és a házról házra járó köszöntők adták a karácsony rendjét. A feldíszített fa csak a 19–20. században terjedt el.
Régen a böjt, a közös asztal és a házról házra járó köszöntők adták a karácsony rendjét. A feldíszített fa csak a 19–20. században terjedt el.
A „fekete vonat” kifejezés a Kádár-kor egyik legsűrűbb társadalmi jelképe lett. Nem pusztán egy vasúti szerelvényt jelentett, hanem egész életformát: több száz kilométeres utazást, munkásszállót, hétvégi hazatérést, falusi családot, városi építkezést, fáradtságot, szégyent, reményt és kényszerű alkalmazkodást. A köztudatban a fekete vonat leginkább a Szabolcs-Szatmár megyéből Budapestre és más ipari központokba járó munkásokhoz kapcsolódik. A…
A Kádár-kor autóvásárlása egészen más világ volt, mint a mai szalonok, konfigurátorok és azonnal elvihető készletes autók kora. Aki személyautót szeretett volna, nem egyszerűen besétált egy kereskedésbe, kiválasztotta a színt, extrát és motort, majd alkudott az árból. A legtöbbször először feliratkozott, befizetett, kapott egy sorszámot, majd várt. Néha éveket. Az autó a szocializmusban nem pusztán…
A Kádár-kor lakótelepeiről ma két nagyon különböző emlékkép él egymás mellett. Az egyikben szürke panelházak sorakoznak, vékony falakkal, egyforma lépcsőházakkal, zajos liftekkel és beton közökkel. A másikban frissen átadott, fürdőszobás, távfűtéses lakások, biztonságos játszóterek, közértek, óvodák, iskolák és olyan gyerekkor jelenik meg, amikor a lakótelep egész udvara közös térnek számított. Mindkét képben van igazság. A…