Hogyan pusztította el Pompejit a Vezúv?
Pompejit 79-ben horzsakőhullás, épületomlások és forró hamuárak temették el. Plinius levelei és a régészet mutatják meg a pusztulás menetét.
Pompejit 79-ben horzsakőhullás, épületomlások és forró hamuárak temették el. Plinius levelei és a régészet mutatják meg a pusztulás menetét.
A mai Óbuda helyén a Kr. u. 2–3. század fordulóján nem néhány kőház és egy magányos római tábor állt. A Duna nyugati partján utak, vízvezetékek, fürdők, műhelyek, piacok, szentélyek, katonai épületek és lakónegyedek hosszú sora húzódott. A folyón hajók érkeztek, a főutakon szekerek zörögtek, a közfürdőkben katonák és polgárok beszélgettek, az amfiteátrumokban pedig több ezer…
Kora reggel már hosszú sorok gyűlhettek a Colosseum számozott kapui előtt. A nézők kis belépőjelvényük alapján keresték meg a megfelelő bejáratot, majd lépcsők és folyosók rendszerén át jutottak el a társadalmi rangjuknak kijelölt ülőhelyhez. Miközben odafent több tízezer ember várta a műsort, az aréna fa padlója alatt munkások százai állatketreceket, emelőket, díszleteket és csapóajtókat készítettek…
1873-ban Heinrich Schliemann hatalmas árkot vágatott keresztül a Hisarlık-dombon, mert úgy gondolta, Homérosz Trójája a lehető legmélyebb rétegekben rejtőzik. Valóban falakat, kapukat és aranytárgyakat talált, közben azonban éppen azoknak a későbbi városoknak egy részét pusztította el, amelyek közelebb állhattak a trójai háború feltételezett korához. Trója újrafelfedezése így egyszerre volt régészeti szenzáció és helyrehozhatatlan rombolás. A…